Rendőri beavatkozás akadályozta meg a Magyar Gárda szentendrei avatását – szóltak a diadalittas hírek augusztus 22-én este. 176 személy ellen indult szabálysértési eljárás, ők akár százezer forintos pénzbüntetést is kaphatnak – örvendeztek Drazsé hívei. Gyanúsítottként hallgatták ki Vona Gábort – ujjongtak a „magukfajták”. Az ezt követő eseményeket mély csend övezi… Pedig igen érdekes dolgok történtek…

Vona Gábor augusztus 24-én kelt kihallgatási jegyzőkönyvének tanúsága szerint ő maga feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a büntető törvénykönyv 225. §-ba ütköző hivatali visszaélés bűntette miatt. Ugyanezen a napon egy gárdista szintén ezen törvényhely alapján tett részletes büntetőfeljelentést a Fővárosi Ítélőtábla mindenki számára elérhető, nyilvános ítéletére és a hatályos jogszabályokra részletesen hivatkozva. A rendőri intézkedés ugyanis súlyosan túllépett a jogszabályok valamint a fellépést a rendőri álláspont szerint megalapozó bírói ítélet által biztosított jogokon. Az ítélőtábla döntése ugyanis (az Emberi Jogok Európai Bíróságának precedensértékű döntése alapján) egyértelműen biztosítja mindenkinek az egyenruhában, alakzatban történő vonulást mindaddig, amíg nincs jelen az a bizonyos „foglyul ejtett közönség”, mely nem tud kitérni a neki nem tetsző közlés elől. Sőt, a bírói ítélet egyértelműen biztosítja a Magyar Gárdát alkotó természetes személyek számára a gyülekezési és egyesülési jogot a továbbiakban is.

Az avatást követő héten gárdisták tucatjai tettek feljelentést erre a tényállásra hivatkozva, hiszen a rendőrség önkényes, a bírói ítélettel ellentétes jogértelmezése állampolgári jogaikban korlátozta őket. Megjegyeznénk: Bencze József országos rendőrfőkapitány ellen már folyamatban van a nyomozás szintén a Btk. 225. §-ba ütköző hivatali visszaélés miatt. A Magyar Gárda egyenruháját viselő személyek vegzálására kiadott (majd két nap múlva, a bírói ítélet szóbeli indokolásának nyilvánosságra kerülése után visszavont) főkapitányi utasítása ugyanis valószínűsíthetően szintén kimeríti ezt a büntetőjogi tényállást.

Azonban egy új elem is felbukkan a feljelentésekben: a feljelentés nem csak a hivatali visszaélést levezénylő rendőri erők parancsnoka ellen irányul, hanem mindazon „kis sünök” ellen is, akik a bűncselekmény elkövetésére szóló utasítást nem tagadták meg. Már a nürnbergi per során sem állt meg a „parancsra cselekedtem” védekezése. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 12. § (1) bekezdésének második mondata pedig egyértelműen kimondja, hogy a rendőrnek „meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.”

Ezúton is tudatjuk a nyilvánossággal: a Magyar Gárda a továbbiakban is ennek szellemében fog eljárni minden rendőrrel szemben! Aki nem tagadja meg a bűncselekmény elkövetésére felszólító elöljárói parancsot, arra az igazságszolgáltatás a törvény erejével fog lesújtani! E bűntettnek a büntetési tétele pedig három évig terjedő szabadságvesztés! Nem várhatja el ugyanis az államhatalom, hogy az állampolgárok jogkövető magatartást tanúsítsanak, ha maga az állami szerv sem jár el jogkövető módon. Illetve ahogy a kilencedik csendőrparancsolat szól: „Mögötted a törvény. Előtted is az legyen!”