Nem kell megfizetniük a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadót a parlamenti képviselőknek - véli az Országgyűlés Hivatala (OH).

A közlemény megjegyzi: "Az, hogy a képviselők jogállásáról szóló törvény értelmében a képviselői megbízás időtartama munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít, nem azt jelenti, hogy az országgyűlési képviselők munkaviszony keretében végeznék tevékenységüket, hanem csupán társadalombiztosítási szempontból tekintjük őket munkaviszony keretében dolgozó személynek."

A kirúgott minisztereknek fizetniük kell

A magánszemély akkor köteles megfizetni a 98 százalékos különadót, ha költségvetési szerv vagy állami, önkormányzati vagyonból, közalapítványi forrásból gazdálkodó szervezet foglalkoztatta. Általános esetben az így megszerzett jövedelemből a 3,5 millió forintot meghaladó rész képezi a különadó alapját. Nem vonatkozik ez azokra, akik a jogviszonyuk megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat kapnak.

Ha az országgyűlési képviselő egyben állami vezetőnek - miniszternek, államtitkárnak - is minősül, akkor e tisztség megszűnésére tekintettel megszerzett jövedelmét már érintheti a különadó fizetési kötelezettség. A törvény ugyanis az állami vezetők esetében a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben megszerzett bevételnek a 2 millió forintot meghaladó részét tekinti a különadó alapjának.

Az Országgyűlés Hivatala 2006-ban114 fő részére fizetett ki 6 havi juttatást, aminek összege egy esetben sem haladta meg a 3,5 millió forintot. 2010-ben 178 fő részére történt kifizetés, ami néhány esetben vlt több 3,5 millió forintnál. A kifizetett összegekből a hatályos szabályoknak megfelelő adóelőleget ugyan az Országgyűlés Hivatala a kifizetéskor levonta, tekintettel azonban arra, hogy tevékenységük nem munkaviszony, utólagos, a különadóra vonatkozó bevallást nem nyújtott be.