Ismét megmutatkozik az érthetetlen és kétségbeejtő Nemzetünk elleni gyűlölet, néhány magát rendőrnek valló idegenként, minden cselekedetében ellenségként viselkedő, hazánkban élő egyeden. Nem tudnak már Magyar emberhez, de már lassan emberhez méltóan viselkedni sem. Nekik semmi sem szent.

Kik ők? Honnan jöttek? Hol nevelkedtek? Ki szülte e világra őket? Mi fáj ennyire nekik? Mi csípi a szemüket ennyire, hogy ily módon kifordulnak emberi mivoltukból? Feltételezem Magyar anya szülte őket e csodálatos országba, és ezért nem hiszem, hogy aljas módon féregként szétrágják mindazt, amiért apáink, nagyapáink annyit küzdöttek. Sok Nemzet testvérünk az életével fizetett. Önzetlenül, a hazáért, a szebb jövőért! Az ő szebb jövőjükért. Amit ezek a hálátlan kutyák, semmibe vesznek, és mindent elkövetnek, hogy akinek ez még egy kicsit is számít, azt tönkre tegyék, mert ez nekik jó, és örömet okoz! Milyen ember tehet ilyet? Nem tisztelik az ősöket, a hazát, a nemzetet. Mit tisztelnek egyáltalán? Hisz saját szülő anyjukat sem tisztelik meg azzal, hogy legalább megpróbáljanak emberként, Magyarként viselkedni. Mind tudjuk, nem okoz nekik gondot, semmi sem akkor, ha taposniuk támad kedvük azt a Magyar népet, aki kenyeret tesz az ő asztalukra, akiknek a földjén élnek, és akiken élősködő aljas vérszívó parazitaként csüngenek. Eladják a lelküket, a becsületüket, a hazájukat, nemzetüket, pár rongyos forintért és korkedvezményes nyugdíjért! Nagy karrier ez!

56-os megemlékezésen vettünk részt, mint minden évben most október 23-án is. Székesfehérváron azon a téren, amit egy nagyra becsült Nemzet testvérünk épített és kopjafát állított azoknak az igaz Magyar embereknek a tiszteletére, akik mindenüket feláldozták a hazánkért és azért, hogy szabadságban élhessen a Magyar ember a saját hazájában. Életükkel fizettek sokan, de büszke honvédőként haltak meg. Nem fizetésért és nem korkedvezményes nyugdíjazásért harcoltak! Tiszta forradalom volt tiszta hazafiakkal. De ezt nem mindenki értékeli, mivel az értékrendjeink különbözőek. Igaz biztos urak? Nem tetszik nektek a tisztelet? Irtóztok tőle, fáj nektek? Annyira hogy minden aljasságot képesek vagytok bevetni csak, hogy írmagja se maradjon a tiszteletnek! Civil ruhás rendőrök bele próbálnak olvadni a megemlékező Magyar honfitársak közé. Még az sem okoz nekik gondot a nagyszerű álcázásuk során, hogy szemét aljas gusztustalan módon az ősi Árpád házi Magyar zászló alatt meressze a szemét, hogy mikor csaphat le arra az emberre, akiben még él a tisztelet, a becsület. Nem égette a kezedet a szent zászlónk? Nincs jogod még ránézni sem.

Nem is tudják, miről beszélnek a szónokok, mert a saját szótárjukból sok minden hiányzik! Becsület, tisztesség, emberség, hazaszeretet... Idegen szavak ezek számukra. De az álca nem takar titeket! A szagotok messzire bűzlik, és elárulja, kik vagytok. Magyar ember himnuszaink alatt megáll, és nem mozog, nem beszél és nem szemét terveket sző nemzettestvérei ellen, hanem némán és tisztelettel vigyázban áll. Titeket valami feloldoz ez alól, hiszen képtelenek vagytok erre is! Sőt még ahogy már tapasztaltuk a Szózat alatt igazoltathatjátok a tiszteletüket adó embereket. Igen, tudja meg mindenki mekkora tetvek vagytok Turul fóbiás hontalanok. Igen, hontalanok vagytok, mert ez nem a ti hazátok! Nem vagytok méltóak arra, hogy e szent földön élhessetek! Aki nem tiszteli hazáját, őseit, Nemzet testvéreit, az nem méltó arra sem hogy bocsánatban részesüljön a maga által elárult népétől. Bocsánat? Nem! Felelősségre vonás! Igen ez vár rátok! Mindenki elszámol egyszer tetteivel! Ti is, és kínos lesz! Kínos lesz megmagyarázni, majd, hogy temetésen mi az, ami felhatalmazott arra, hogy a Gyászoló embereket zaklassátok, hogy egy anya elvesztette gyermekét, hogy egy testvér elvesztette lelkének egy részét, hogy elvesztettünk egy Nemzet testvérünket, és utolsó útjára kísértük, és tinektek az volt a legfontosabb, hogy dögevő hiénaként, a gyászoló embereket a temető kapujában zaklassátok, csak hogy megzavarhassátok a gyászt. Megint megmutattátok kik vagytok. Anyátok büszkeségei! Ezzel is el tudtok számolni szerencsétlenek? A lelketek nem ér egy lyukas garast sem! Kik vagytok ti? Minden igazoltatásnál kiszabtok pénzbírságokat, aljas módon, hogy majd ezzel félre allíthattok bennünket, de annyira korlátoltak vagytok, hogy nem látjátok a fától az erdőt! Minket nem érdekel mit tesztek! A pénz csak a ti Istenetek nem a miénk! Akár mennyi bírságot kiszabhattok, minket nem tudtok megfélemlíteni, hiszen minket más erők hajtanak, de ezt sosem fogjátok ti érteni. Nem vagytok méltóak rá. Tegyétek a dolgotokat, mint eddig, hiszen nektek ez belefér a normátokba! Hiszen ezek vagytok! Tudjátok egyszer azt mondta valaki, hogy: "Nem az leszel, amit mondasz, hanem az vagy amit teszel!" Nézzétek meg mit tesztek, és látjátok magatokat. Arra hivatkoztok gyáva módon, hogy ti csak parancsot teljesítetek? Gyáva, és gerinctelen válasz ez. Ezekre a tettekre kitől lehet elfogadni, ilyen parancsot? Milyen ember teljesít e féle utasítást? Hát igen! Elgondolkodtató! Ti tudjátok. Büszke Magyar rendőrök! Azok vagytok? Tényleg?

Magyar Gárdista