Csütörtök délután három órakor megkezdődött a szakszervezetek D-Daynek nevezett tüntetéssorozata. Az akció a nevét a normandiai partraszállásról kapta, vagyis arról a napról, amely elhozta Európába a békét.

A rendőrség a megmozdulást 300 fő számára engedélyezte, de ennél jóval többen gyűltek össze. A becslések széles skálán mozognak, az Index pár százra, a hvg körülbelül ezerre, az atv.hu viszont nagyjából 5 ezerre teszi a résztvevők számát.

A tömeg fél három körül kezdett gyülekezni. Az eseményen megjelent Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, akin a tüntetők azt kérték számon, hogy miért nem szerveznek a szocialisták is hasonló rendezvényeket a párton belüli torzsalkodás helyett.

A hvg egy kisebb incidensről is beszámolt: két nő Árpád-sávos zászlóval jelent meg az eseményen, amit a demonstrálók nehezményeztek, s végül a szervezők fel is szólították a két tüntetőt, hogy tegyék el a zászlókat. Rendbontásról viszont nem érkezett hír.

A szervezők közül Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének vezetője nyitotta meg a tüntetést azzal, hogy kötélen ereszkedett le tűzoltóruhában az Alagút tetejéről, majd a felállított színpadon csatlakozott Kónya Péterhez, Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnökéhez, aki azt mondta: "elkezdödött a partraszállás".

Az Index tudósítása szerint a tüntetők között sok nyugdíjas rendőr és rendvédelmi dolgozó van, akik hálózsákot, takarókat és kempingszékeket is vittek magukkal. Arra készülnek ugyanis, hogy egész este ott maradnak, holnap és holnapután is folytatják az ülősztrájkot, egészen addig, amíg nem sikerül elérni követeléseiket. Sokan hoztak üres narancslés dobozokat is magukkal, a szervezők ugyanis ezt kérték. Itt-ott feltűntek a szélsőjobbot elutasító táblák is, de a legtöbben Orbán Viktort gyalázó feliratot tartanak.

A tüntetők a forgalmat nem akadályozzák, a környéken egy rendőrfurgont és mintegy húsz rendőrautó parkol.

A D-Daynek nevezett tüntetéssorozat szervezői először szeptember 29-től október 2-ig hirdettek meg ülősztrájkot a Clark Ádám térre, ám ezt a rendőrség nem engedélyezte. A megmozdulás elutasítását azzal indokolták, hogy a közúti és tömegközlekedést semmilyen más módon és úton nem tudták volna biztosítani. A rendőrség határozatát szeptember 20-án a Fővárosi Bíróság részben helyben hagyta, az október 1-jén és 2-án megtartandó demonstrációk esetében viszont a BRFK tiltó határozatát hatályon kívül helyezte.

A mintegy 70 szakszervezetet, civil és társadalmi szervezetet tömörítő akcióegység szeptember 8-án jelentette be, hogy a munka világát érintő kilencpontos követeléscsomagot fogalmaztak meg, és szeptember 29-én indítják a határozatlan időre meghirdetett, D-Daynek nevezett tüntetéssorozatukat.